invokáció
invokáció főnév -t, -ja (régies írva: invocatio is)
1. (régies, választékos) (Fel)hívás. S újra szólt a barcarola [= a velencei gondolás dala]: „Jöjj lanyha esti szellő.” S nagyon jó volt az invocatiót ismételni. (Jókai Mór)
2. (irodalomtudomány) <Eposz elején> az istenséghez v. a múzsához intézett fohászkodás, hogy támogassa a költőt megkezdett műve megírásában; segélykérés. A Szigeti Veszedelem invokációja.
