írogat
írogat [í v. i] ige -tam, -ott, ..asson
1. tárgyas Ismételten, gyakran v. ritkán ír vmit. Névtelen leveleket írogat. Panaszos leveleket írogatott a szerkesztőségnek. Csokoládét vettem, s egy gombostűm maradván ruhámban, azzal írogatám a papirosra verseimet. (Kazinczy Ferenc) Bandi képeslapokat írogatott haza. (Kosztolányi Dezső) || a. (tárgy nélkül) Hamuba, a párás ablaküvegre írogat. Külföldről is írogatott neki. Régebben írogatott neki édesanyám, … de most már nem is szeret hallani róla. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) Lassan, kényelmesen, közbe-közbe szünetet tartva ír vmit. Láttam, nem erőlteti meg magát, csak írogat. Kisfia már szépen kezdett írogatni. Ilka ott írogatott még valamit. (Tolnai Lajos)
3. tárgyas (tárgy nélkül is) (kissé rosszalló) <Kisebb, szerényebb tehetségű író, költő v. írással foglalkozó személy> időnként ír vmit. Novellákat, verseket írogat. A vidéki lapokba írogatott.
Igekötős igék: aláírogat; átírogat; beírogat; beleírogat; előírogat; felírogat; hazaírogat; ideírogat; kiírogat; körülírogat; leírogat; megírogat; melléírogat; odaírogat; összeírogat; ráírogat; teleírogat; újraírogat; végigírogat; visszaírogat.
írogatás; írogató.
