ismerkedés
ismerkedés [e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (tájszó) ösmerkedés [e-ë]
Az ismerkedik igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki (meg)ismerkedik vkivel; ismeretség kötése. Utcai ismerkedés; férfiakkal való ismerkedés; a lakótársakkal való ismerkedés; vonaton való ismerkedés. Az első napok ismerkedéssel teltek el. (Mikszáth Kálmán) Ismerkedésnek ismeretség a mindennapi rendes folytatása. (Eötvös Károly) || a. Az a tény, hogy vki (meg)ismerkedik vmivel. Az új géppel, könyvvel, nyelvvel való ismerkedés; a tájjal, a várossal való ismerkedés.
