iszap
iszap főnév -ot, -ja
A vizek hordalékának legapróbb, leülepedő szemcsékből álló, nedves, pépes, tapadós anyaga. Finom, sima iszap; ® eleven iszap; ® lebegő iszap; lerakódik az iszap; gázol, megfeneklik az iszapban; felkavarja az iszapot. Összezúzott testét hab fedi s barna iszap. (Kisfaludy Károly) Fakasztanék a fanyar iszapon Édes virágokat … (Tóth Árpád) || a. (bizalmas) Gyógyvizek ilyen anyagának gyógyításra való felhasználása; ilyen anyaggal való kezelés. Iszapba ® pakol; iszapot kap; iszapot rendeltek neki; iszapra jár.
Szóösszetétel(ek): 1. iszapár; iszapborogatás; iszapfogó; iszapgödör; iszaphal; iszaphalom; iszaphordalék; iszapíz; iszapkotró; iszapkezelés; iszaplerakódás; iszaptenger; iszaptorlasz; iszapüledék; iszapzátony; 2. mésziszap.
