ilyenkor
ilyenkor [e] határozószó, mutató
1. A mostanihoz hasonló időben, időtájban, napszakban. Ilyenkor szívesen van az ember a napon. Most öt óra, ilyenkor szokott jönni. Tegnap ilyenkor esett az eső. Holnap ilyenkor már nem leszek Pesten. Ilyenkor este mindig itthon van. Talán holnap ilyenkor, Válni rajtunk lessz a sor. (Kisfaludy Sándor) Be jó is üldögélni este, Míg ott künn mindent hó borít … Ilyenkor kezd a lélek csendjén … Ragyogni mondhatatlan enyhén Egynémely emlék, régi kincs. (Tóth Árpád) || a. A mostanihoz hasonló hosszabb időszakban, évszakban. Jövő(re) ilyenkor; tavaly ilyenkor. Ilyenkor nyáron el szoktam utazni. [A téli esték.] Legkivált az esték ilyenkor mi szépek! | El sem hinnétek tán, ha nem ismernétek. (Petőfi Sándor) || b. Az imént említetthez hasonló hosszabb időszakban, évszakban. Alkonyúló félben van már élte napja, S ilyenkor az ember nyúgodalmat óhajt. (Petőfi Sándor) Nyár volt. Meleg este. Nem jó szag van ilyenkor a városi házak udvaraiban. (Hunyady Sándor) || c. <Rendsz. erős érzelmi színezettel, rosszalló kifejezésekben:> ilyen alkalmatlan időben, ilyen korán, ill. későn. Ilyenkor kell jönni?! || d. <Időjárásra értve:> ilyen rossz időben. Hol jársz ilyenkor, mikor a kutyát sem kellene kiverni?
2. <Az ismert, szóban forgó eseményre, történésre, helyzetre mutatva:> ilyen alkalmakkor; ilyen esetekben. Az apja gyakran vitte színházba, s ilyenkor a gyermek boldog volt. Ebben a mondatban két alany van; ilyenkor az ige gyakran többes számban áll. Egyet-egyet rántottak a kötélen s ilyenkor mindig megingott a kosár. (Mikszáth Kálmán) Sokszor a tárcájából, a párnája alól lopkodtam ki egy-egy tízest; ha … nehéz álomban aludt késő reggel. Ilyenkor legjobban lehetett. (Kaffka Margit)
3. Ilyenkorig: bizonyos időszak (év, hónap, nap) eltelte után addig, amikor a mostaninak megfelelő időszakasz bekövetkezik. ® Esztendő ilyenkorig. Holnap ilyenkorig meg kell lenni. Azt kérdezte tőlem, hogy akarok-e vagy száz forintot keresni holnap ilyenkorig? (Jókai Mór)
4. Ilyenkorra: bizonyos időszak (év, hónap, nap) eltelte után a mostaninak megfelelő időre. ® Esztendő ilyenkorra. Jövő ilyenkorra már készen lesz a tanulmányaival. Úgy tűnik el, ahogy jött, hogy esztendő ilyenkorra … megint megjelenjen. (Mikszáth Kálmán)
ilyenkori.
