inkább
inkább határozószó, (középfokú, alapfoka nincs) felső fok: leg-, (ritka, népies) ikább (körülíró fokozására, ill. nyomósítására a még, sokkal, százszor, ezerszer szókat, arányos fokozásban minél (mennél, mentül), ill. annál szókat tesszük eléje; a jelentésben rendsz. mint, hogysem, mintsem, semhogy, semmint kötőszóval bevezetett mellékmondat utáni főmondatban áll)
<Fokozás v. lefokozás kifejezésére haszn.>
I. <Tárgyilagos v. érzelmileg színezett, kívánságot, vágyat nem tartalmazó közlésben, kérdésben.>
A. <Egyneműek különböző fokának összehasonlításában.>
1. (rendsz. más, főhangsúlyos határozószóval együtt ilyenkor főleg mellékhangsúlyos szóként, olyan igei állítmány mellett, amely folyamatos v. fokozódó cselekvést, állapotváltozást jelent) <A nagyon fokozásaként; rendsz. fokozó határozószóval v. nyomósító szóval kapcs.:> nagyobb mértékben, fokban; jobban. Annál inkább; ® annyival is inkább; még inkább: még nagyobb fokban, még jobban; minél v. mennél v. mentül inkább … annál jobb (szebb, több stb.). Annál inkább szereti. Sokkal inkább megbecsüli. Most még inkább mérgelődik. Minél jobban, szebben, erősebben stb., annál inkább. Százszor v. ezerszer inkább. Országod alsó részei nemsokára | inkább mutatnak egy kovácsműhelyt, | hol vízre lesz csak szükség a tüzet | öntözni, melyben most a kardokat | edzik. (Katona József) Oh természet, … Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. (Petőfi Sándor) [A leánynak] kissé megbarnult az arca alsó fele a naptól. A kezefeje még inkább. (Gárdonyi Géza) –11 (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) <Ugyanazon igéhez tartozó alanyok, tárgyak, határozók szembeállításában.> [Jókai] keveset érintkezett emberekkel s kevés viszonylatban. Inkább könyvekből ösmerte [őket], mint élő mintákból. (Mikszáth Kálmán) –12 (főhangsúlyos szóként) <Melléknév v. ilyen értelmű szókapcsolat előtt, a középfok helyettesítésére, főleg ha a melléknév nem v. kevésbé alkalmas a fokozásra:> nagyobb fokban, jobban. Ez a kérő inkább hozzád való, mint amaz. Te inkább alkalmas vagy erre, mint ő. Ez még inkább kifogásolható, mint az előbbi. –13 <Tagadás után következő nyomatékos állításban, az ellentét erősítésére.> Én nem is tudom, hogy Galgóczival jegyben jártam volna. – Annál inkább tudom én. (Krúdy Gyula)
2. Egyre inkább: folyton fokozódó mértékben. Egyre inkább tudatosodik benne hivatása.
B. (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) <Különneműek különböző fokának összehasonlítására.>
1. <Két ellentétes v. szembeállított, fokozható tulajdonság, állapot közül> az egyiket jobban megközelítve. Inkább holt volt, mint eleven. A szőnyeg inkább hosszú, mint széles. Ez a szín inkább kék, mint zöld. –11 <A hasonlítás másik tagjának elhallgatásával.> Kis alakú, inkább tömzsi ember volt. (Kuncz Aladár)
2. <Jelentéktelenebb és jelentékenyebb, értéktelenebb és értékesebb cselekvések szembeállításában, a jelentéktelenebb, az értéktelenebb cselekvést jelentő szóval kapcs.> Inkább tesz-vesz, mint dolgozik.
3. <Rendsz. csak-kal együtt:> nagy részben, nagyrészt; nagyobbára, jobbára, jórészt, főként. Inkább (csak) gyerekek voltak a pályán.
4. Inkább csak: <szembeállításban az alacsonyabb fokot, a kevésbé jelentős adottságot v. negatív érzést jelentő kifejezéssel kapcs.:> jóformán csak. Milyen rettenetes volna, ha az élet, amelyet adunk, nem a pihent életerőből, hanem inkább csak szenvedéseimből fakadna. (Ambrus Zoltán)
C. (mellékhangsúlyos szóként, rendsz. időhatározó előtt) <Gyakoriságbeli fokozatok összehasonlítására.> Leginkább v. (némileg enyhébb kifejezéssel) inkább (csak): <ismétlődő cselekvésre, folyamatra, állapotra utalva:> amikor esedékes, amikor szó lehet róla, (még) leggyakrabban, (leg)többnyire. (Leg)inkább nyáron szokott elutazni. Mostanában leginkább délután esik az eső. Néha, leginkább vasárnap délután úgy alkonyat felé, az asszonyok hamvast meg kötényt terítenek a fa alá. (Nagy Lajos)
D. (főleg mellékhangsúlyos szóként) <Állítás és valóság különböző fokú egyezésének összehasonlítására.>
1. <Vminek mondást, nevezést jelentő szóval, kifejezéssel kapcs.:> a valóságnak megfelelelőbb módon; több joggal. A vén Ceceyt inkább valami dísz-madárijesztőnek lehetett nevezni, hogysem díszmagyarnak. (Gárdonyi Géza) || a. <Minősítést jelentő állítmánnyal kapcs.:> a valóságnak nagyobb mértékben megfelelően szólva. Orra és álla a vénségtől annyira előrenyúlott, hogy asszonnyá vált papagáj volt inkább, mintsem ember. (Gárdonyi Géza) Kellemetlen látvány, ha valaki inkább lakója a feleségének, hogysem ura. (Gárdonyi Géza)
2. <Helyesbítésben, rendsz. helyesbítést bevezető v. hasonlító kötőszó után, annak kifejezésére, hogy az előzménybeli kifejezésnél alkalmasabban, több joggal mondhatjuk azt, amit a helyesbítő mondat v. tagmondat tartalmaz; kb. a. m.:> helyesebben szólva. Szép asszony, azaz (vagyis) inkább csinos. Nem ® annyira …, mint inkább … Nem annyira tehetséges, mint inkább tanult és szorgalmas. A fiúnak nem annyira az ágy esett jól, mint inkább az, hogy magára maradhatott a bánatával. (Gárdonyi Géza)
3. <Rendsz. utána következő csak-kal együtt:> valóban nem az, aminek látszik, hanem …; jóformán; úgyszólván. Ez a pénz inkább (csak) pillanatnyi segítség, nem jelent végleges megoldást. [A rókák] betakarodtak a lyukba – künn hagyván a nyúllábat, amely úgy látszik, inkább csak szimbolum volt. (Mikszáth Kálmán)
4. (főhangsúlyos szóként) <Egy v. több kifejezett v. elhallgatott lehetőséggel szemben:> több, ill. nagyobb valószínűséggel; több bizonyossággal. Délután inkább otthon találhatsz (ti. mint délelőtt]. Inkább segít a kutya szőre | a teríthető betegen, semhogy magát miértünk törje, | aki sorsunktól idegen. (József Attila) || a. Leginkább: legtöbb valószínűség szerint; legfőként, legfőképpen. Igen kedvező ajánlat mellett huzamosb időre meghívást kaptam Verőce megyébe … a levéltár rendezése miatt, de leginkább azért, hogy Pál gróf … a magyar nyelvben magát gyakorolja. (Degré Alajos)
E. (mellékhangsúlyos szóként) <Ellentétes mondatokban fokozó, nyomósító szóként.>
1. (tagadó v. negatív értelmű mondatot v. tagmondatot követő mondatban, de, hanem, sőt kötőszóval v. anélkül) <A szóban forgó cselekvés, magatartás, adottság kisebb foka után az attól fogalmilag lényegesen különböző, nagyobb, jelentősebb fok szembeállítására:> ellenkezőleg (, s ez még annál is több); sőt. Verset sokat! …, hogy nevedet minél Többször találja meg az olvasó: | … Ő el nem olvas, mert előre fél, Inkább ab invisis [= látatlanul] koszorut ád. (Arany János) Önkéntes Malinka Kornél … csak éhes volt egy-egy gyakorlat után délfelé, de vak nem volt (sőt inkább igen csinos ábrándos szemei voltak), tehát hamar észrevette a konyhában sürgő-forgó úri kisasszonyt. (Mikszáth Kálmán) Megengednék-e, hogy gyermekeink | … elfelejtsék | … amiért annyit küzdtenek apáink! | Akkor inkább a vízözön! (Babits Mihály) [A tanító] oda se néz, de még inkább elfordul, nem köszön. (Móricz Zsigmond)
2. <Vmely várt pozitív v. kedvező cselekvést, magatartást tagadó mondat után következő negatív értelmű mondattal, kifejezéssel kapcs. nyomósító szóként.> (Hanem, sőt kötőszóval együtt v. anélkül:) ellenkezőleg (, s ez még annál több, annál is nagyobb baj) … Nem segít neki, (hanem v. sőt) inkább akadályozza. Nem volt hajlandó tíz forintot kölcsön adni, (sőt) inkább ő kért tőlem húsz forintot. Nemhogy dolgozna, még inkább hátráltatja a dolgozókat.
II. (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) <Fokozati különbséget tartalmazó lehetőségek összehasonlítására v. ilyenek közül való választás kifejezésére, a beszélő v. a szóban forgó személy óhajának v. hajlandóságának nagyobb fokát érzékeltetve.>
1. <Annak kifejezésére, hogy két v. több beszélő akaratától függetlenül lefolyó esemény, változás közül a beszélő a helyesebbnek, jobbnak tartottat, a kedvezőbbet kívánja, azt előnybe részesíti, azt választja v. választaná:> jobban szeretném, hogy … Nyomósítva: sokkal inkább, százszor inkább. Inkább ma történjék meg, mint holnap. Inkább essen az eső, mintsem rekkenő hőség legyen. || a. (felszólító v. feltételes módú igével kapcs.) <Két v. több lehetőség közül a beszélő kívánsága szerint, a megszólított v. a szóban forgó személy elhatározását befolyásolni kívánva:> jobban szeretném, ha …; jobban tenné(d), ha …; jobb lesz, ha … Arról beszélj v. beszélnél inkább, hogy … Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad. (Petőfi Sándor) De legyek, ha veszni sorsa, | Húnyó nép közt Osszián, | Inkább, hogysem dalok korcsa Közönyös harmóniám! (Arany János) Az ördög vigye a maguk körtéjét … arról beszéljen nekünk inkább: kicsoda, micsoda az az ember. (Mikszáth Kálmán) –a1 <Elbeszélésben olyankor, mikor az író az egyik szereplő nevében beszél, ennek kívánságát, óhaját tolmácsolja.> Noszty Pálnak… nem egészen kvadrált, hogy vejéről puhaságot híreszteljenek; tartsák inkább keménynek, féljék inkább, mint szeressék. (Mikszáth Kálmán)
2. <Olyankor, ha a beszélő v. a szóban forgó személy az akaratától függő cselekvések, magatartások közül egyikre hajlandóbb, több kedvet érez:> szívesebben. No de elhiszem inkább, Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. (Petőfi Sándor) Ha már veszekedni kell, inkább egy szép asszonnyal veszekszem, mint a politikával. (Móricz Zsigmond) –21 <Olyan hogysem, mintsem, semhogy, semmint kötőszavas, mint hogy kötőszókkal bevezetett mellékmondattal szembeállítva, melynek tartalmát a beszélő nem kívánja v. az abban foglaltakat éppen el akarja hárítani, el akarja kerülni.> Inkább elmegy, hogysem (, mintsem, semhogy, semmint) megvárjon. Inkább maga intézi el, mint hogy másra bízza. Király! Király! ne hagyd el e szegény | árvát: vagy… mintsem ő az ősi szokásnak áldozatja | legyen, – hüvelykemet nyomom feje | lágyába inkább. (Katona József) [Csepü Palkó] Vakarta i’kább a lovat, Semmint patkolta. (Petőfi Sándor) Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom. (Petőfi Sándor) Mintsem hogy három hatost adjon a borbélynak, inkább félnapig is elborotválkozik. (Gárdonyi Géza) || a. (önálló használatban, gyak. csonka mondatban) <Elhallgatott, de odaértett v. nem mellékmondat formájában kifejezett lehetőséggel szemben arra utalva, amit vki szívesebben választ, helyesebbnek, jobbnak talál:> szívesebben, több kedvvel. Inkább fát vágok [ti. mint azt tegyem]. Pihenés helyett (is) inkább olvasott. Az ember annyi sivatagra jut. | Ezt én tudom – mikép nem tudja más – Kit ürömével a tapasztalás Sötét pohárból annyiszor kinált, Hogy ittam volna inkább a halált! (Petőfi Sándor) Bence Toldinak volt fegyvernök vitéze, | Sokszor volt urával háborúban része, Akkor csak komázott a kaszás halállal, Most inkább rőzsefát vinne görnyedt vállal. (Arany János) Rongy ceruzámat inkább leteszem | s köszörülöm a kasza élit. (József Attila) || b. Leginkább: minden más dologgal szembeállítva, a szóban forgó dolgot előnyben részesítve; legszívesebben. Szabad idejében sétál, olvas, de leginkább játszik a gyerekeivel. Nézegette a kirakatokat, a nippeket és a hamutálcákat is, de leginkább a selymeket, női ruhákat, fehérneműeket, kombinéket. (Nagy Lajos) || c. <Ellentétes mondatok első tagmondatában annak kifejezésére, hogy a beszélő v. a szóban forgó személy vmi nagy dolog végrehajtására is hajlandó:> még arra is hajlandó, hogy … Inkább leharapja a nyelvét, de nem szól egy szót se. Inkább fölmegy a királyig Térden csuszva, de a füttyöt Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): mindinkább.
