intellektus
intellektus [ë-ë v. e-e] főnév -t, (-ok), -a
1. (lélektan) Az érzékektől közvetített tapasztalati anyagot feldolgozó gondolkodási tevékenységek (összehasonlítás, elvonatkoztatás, ítéletalkotás, következtetés), ill. az ezek végzésére alkalmassá tevő képességek összessége; értelem, ész.
2. (csak jelzővel) (választékos) Nagyon értelmes, világos fejű ember. Kiváló, ragyogó intellektus.
intellektusi.
