irányít
irányít tárgyas ige -ott, -son; -ani
1. Irányít vkit, vmit: odahat, hogy vki, vmi bizonyos meghatározott irányban haladjon. ® Útját irányítja vhova. Távolból irányítja a repülőgépet. A repülőgépet a város fölé irányítja. Lépteit a szomszédos épület felé irányítja.
2. Vmerre irányít vmit: vmely meghatározott irányba fordítja. Vö.: ráirányít. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk irányít vmit. Felém irányította távcsövét. Figyelmét az újonnan felbukkanó jelenségre irányítja. Tekintetét társára irányította. Az ágyú csövét a város felé irányították. A fényszórót a célpontra irányítja. Noszty a figyelmét erre irányítva, mindenütt követte a szélesedő ezüst pántlikát a szemeivel. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben) Irányít vmit: irányt mutatva vezeti. Az ünnepség előkészületeit irányítja. A hadműveleteket a vezérkar irányítja. Irányítja a háztartást, utasításokat ad Julisnak, nógatja, űzi, korholja. (Nagy Lajos)
4. A célpont megnevezésével vhová küld. A csapatokat a frontra irányították. A csomagot, a küldeményt Budapestre irányítja. Az érdeklődőket hozzám irányította.
Igekötős igék: átirányít; beirányít; elirányít; előreirányít; felirányít; hazairányít; ideirányít; körülirányít; leirányít; odairányít; ráirányít; továbbirányít; utánairányít; visszairányít.
irányítatlan; irányítható; irányíttat.
