írás
írás főnév -t, -ok, -a
1. (csak egyes számban) Az ír (I. 1–6) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit írnak. A cikk, a dolgozat, a feladat, a regény, a tanulmány írása; írás közben; a levél írása (közben). Belefáradt az írásba. A mi urunk ebédig az olvasásban és az írásban tölti az időt. (Mikes Kelemen) Nagyon akadozott az írás. (Móra Ferenc)
2. Ennek a cselekvésnek látható eredménye mint íráskép. Férfias írás; ® goromba írás; ® kiírt írás; ® rossz írás. Az írás elfakul. Olvashatatlan az írása. Szép írása van. Ez az ő írása. A megfakult betűk a Jancsi írása. (Mikszáth Kálmán) A fiú olvasta a mákszemnyi apró írást. (Gárdonyi Géza)
3. Az íráshoz, a nyomtatáshoz szükséges betűknek, írásjegyeknek vmely rendszere. Cirill(betűs) írás; ® gót írás; kínai, latin(betűs), titkos írás.
4. A betűk, írásjegyek (rendszerének) ismerete, felhasználása; az írás (1), betűvetés készsége. Írás és olvasás. A gyerek gyorsan haladt az írásban. || a. (iskolai) Ez mint iskolai tantárgy. Írás: heti 6 órában. Írásból jelese van.
5. Írott szöveg. Írásba foglal vmit: leírja, megírja; egy sor írásba ® kerül; írásba ® ró; írásban nyújtja be kérelmét; írásban ® (le)rögzít; szóban és írásban. Minek is tagadjam, ki szedte írásba … (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Olvasmánynak szánt nyomtatott szöveg. Írásban és képben ismertet vmit. Az írás is lehet fegyver. || b. Felírás, felirat. A dekorációs táblákon olvasható írás. Elkopott az írás – dejszen nem is csoda, Negyven éve lesz már, hogy bevésték oda. (Arany János)
6. Irodalmi, újságírói tevékenység. Írásból él. Az írás a hivatása. Tehetsége van az írásra. Ó szép magyar fejek, ti drága-régik, | költők, az írás büszke bajnoki. (Kosztolányi Dezső) || a. Ennek a tevékenységnek eredménye mint szellemi termék; írásmű. Bátor, becsületes, megalkuvó írás; a fiatal író legújabb írása.
7. (gyak. nagy kezdőbetűvel írva) (vallásügy) A biblia, a szentírás. Az írás szavai szerint. Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok | Mit tanít bölcs Salamon. (Kölcsey Ferenc) Az írás világosan megmondja, hogy Noé hatszáz esztendős volt az özönvíz évében. (Jókai Mór)
8. (bizalmas) Irat, okirat, igazolvány. Írást ad vmiről; írást ® csinál. Felmutatja az írásait. Megkapta róla az írást. Édesanyám előkereste az írásokat s megmutatta. (Móricz Zsigmond)
9. A vert pénznek, érmének az az oldala, amelyiken az értékét jelző szám olvasható <kül. feldobott pénzdarabbal való sorsolásnál>. ® Fej v. írás. Ha az írás lesz fölül, te választasz. A sors határozzon. Fej vagy írás? (Jókai Mór) Nos? – kérdezte. – Fej vagy írás? – Írás… Az aranytallér valóban írást mutatott. (Krúdy Gyula)
10. (népies) Vonalas mintájú népi díszítő elemek fajzolása, festése. A hímes tojás írását a háziak végzik el. || a. (népies) Ennek eredménye. Tarka írást varrt ki a párnahéjra.
11. (ritka) Madártojáson látható vonalas minta, rajz. A tojás zöldesfehér, foltokkal, írásokkal és pontokkal tarkállva.
Szóösszetétel(ek): 1. írásdüh; íráselemző; írásgörcs; íráshamisítás; íráshamisító; írásiszony; íráskészség; írásminta; írásmunka; írásművészet; írástanítás; írástanító; írástudás; írásvizsgálat; 2. betűírás; dolgozatírás; egybeírás; ékírás; életírás; folyóírás; gépírás; gyöngyírás; hangírás; helyesírás; hírlapírás; képírás; kézírás; különírás; levélírás; rondírás; rovásírás; szentírás; szépírás; szóírás; táncírás; távírás; történelemírás; történetírás; tükörírás; újságírás; vakírás; vitaírás; zsinórírás.
