irigykedik
irigykedik [i-i-ë v. i-í-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
Irigykedik vkire: állandóan, nagyon, tartósan irigyel vkit. Mit [= miért] irigykedel? Irigykedve nézte. Valaha tán ő is hozzám édesedik; Ha nem: irígykedjék míg el nem temetik. (Arany János) Irigykednek, haragusznak valamennyien, s mivel szegény magyarok, tehát isznak. (Ady Endre)
irigykedés; irigykedő.
