jobb [1]
jobb [1] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Emberi, állati testen az <az oldal, rész>, amelyik a szív, illetve a szívdobogás oldalával ellentétes. Jobb comb, fül, kar, kéz, láb, lapocka, szem, váll; vkinek a jobb keze ¬. A fa dárda vigan perdült jobb kezökben. (Arany János) Inkább vágatnám le a jobb kezemet, mintsem azt a kutyát elveszítsem. (Mikszáth Kálmán)
2. E felől az oldal felől levő <hely, rész, ill. személy, dolog>. Jobb oldal, sarok; a templom jobb hajója; az épület jobb szárnya; a kocsi jobb első kereke; a tanuló jobb szomszédja. A középcsatár a jobb alsó sarokba lőtte a labdát. A kövezők az út jobb oldalán dolgoznak. Pál … Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a biró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. (Arany János) || a. Jobb szárny: a) hadseregnek, csapatnak, menetnek a jobb oldalon levő része. A jobb szárny támadása meghiúsult. Hol van a vezér? vezesse a jobb szárnyat szaporán. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) b) (sport) <labdarúgásban, labdajátékokban> a támadó sor jobb oldalán levő játékosok összessége (rendsz. a jobb összekötő és a jobbszélső). Főként a jobb szárny játszott jól.
II. főnév -ot, -ja
1. (rendsz. birtokos személyraggal) (választékos) Jobb kéz. Jobbjában tart vmit; vkinek a jobbján: vkinek a jobb keze felől mellette; esküre emeli a jobbját; fölemeli a jobbját; jobbját nyújtja vkinek: a) <ismerkedéskor, ill. üdvözlés alkalmával megbecsülése, barátság jeléül>; b) <kibékülés jeléül>; ® baráti jobbot nyújt vkinek; ® visszaveszi jobbját. István király jobbját ereklyetartóban őrzik. Bátyám! de nem, ne nyújtsad jobbodat, Ne nyúlj hozzám; én fertezett [= becstelen] vagyok. (Vörösmarty Mihály) Villog a jobbjában fényes erős kardja. (Arany János) A szultán jobbján lovagolt Ibrahim, a nagyvezér. (Jókai Mór)
2. (sport) Jobb láb. Jobbal hatalmas gólt rúgott.
3. (névutóval v. határozóragos alakban) Jobb oldal, ill. jobb irány. Jobb felé; jobb felől; jobbra ® át!; jobbra ® igazodj!; jobbra ® kanyarodj!; jobbra ® nézz!; jobbra v. jobb felé megy; jobbról v. jobb felől jön; jobbról v. jobb felől áll. Amott látom domborodni | Nagy-Somlónak kalapját; | Amott, jobbról nyálasodni A Marcalnak iszapját. (Kisfaludy Sándor) Három … gödröcske támadt szép arcán, egyik balról, másik jobbról, a harmadik … az álla közepén. (Mikszáth Kálmán)
4. (politika, 1945 előtt) <Polgári parlamentben> a baloldalon helyet foglaló forradalmi és haladó szellemű képviselőkkel ellentétben a jobboldalon ülő reakciós, nem forradalmi irányzatú képviselők összessége. A mérsékelt jobb; a szélső jobb.
