jut
jut tárgyatlan ige -ott, jusson
I. Vhova ér, elérkezik.
1. Vhova, vmeddig jut: <megtett útja során> megérkezik, elérkezik, ér vhova, vmeddig. ® Árkon-bokron túl jutott. Estére az erdő szélére, a falu határába jutottak. Nem is tudom, hogyan jutottam oda. Hogyan jutok a legrövidebb úton a piacra? A kapun át az udvarra jutunk. Végre … abba az országba jutott, ahol még sohasem volt király … Itt már nemcsak megállni érdemes, de letelepedni is. (Mikszáth Kálmán) A várépület titkos, föld alatti kijáratához csak annak a toronyszobának a pincéjén át juthatnak, amelyben én lakom. (Kuncz Aladár) || a. <A végzett cselekvés eredményeképp> vhova elérkezik. Célhoz jut: a) megérkezik a kitűzött célhoz; b) (átvitt értelemben) maga elé tűzött célját sikerül elérnie; vminek ® fogytára jut; ® közel jut vkihez; közelebb jut vmihez; ® közelébe se jut vkinek, vminek; egy lépéssel közelebb jut a megoldáshoz; vkinek, vminek a nyomára jut: keresve, kutatva felfedezi vkinek, vminek a nyomát; a végére jut vminek. Régi okmányokat tanulmányozva végre nyomára jutott a keresett adatoknak. A történeteket lapozám s végére jutottam, És mi az emberiség története? vérfolyam. (Petőfi Sándor) Az üldözők úgy látszik, hogy nyomára jutottak a szökevényeknek. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben) Vhova jut: <saját magának v. másnak az igyekezetéből> vmely helyzetet elér. ® Akasztófára jut; ® bajba jut; ® bonckés alá jut; ® csont nélkül jut a kosárba (a labda); az élre jut: a többieket megelőzve első lesz; az elsők közé kerül; érintkezésbe jut vkivel, vmivel; ® felszínre jut vmi; vkinek a kezére, a hatalmába jut; ® magasra jutott; ® magánkézre jut; ® napfényre jut; ® nyilvánosságra jut vmi; ® összeütközésbe jut vkivel, vmivel; vki pácba jut; ® pokolba v. pokolra jut. Azért jutott hóhér kezébe Bánk, mert | hitvesse virtusát bosszúlta meg! (Katona József) || c. (átvitt értelemben) Vmire jut: <a cselekvés, gondolkodás v. tárgyalás során> vmely fokot v. eredményt elér. Vmilyen eredményre, megállapodásra, megállapításra, meggyőződésre, tapasztalatra jut; közös ® nevezőre jut; nem tud a végére jutni; semmire sem jut: a) munkájának nincs látszatja, eredménye; b) <a gondolkodás v. tárgyalás során> nem ér el semmi eredményt. Így nem jutunk semmire. Mire sikerült jutnotok? Édesanyám sírva fakadt, ha kiment a földecskére, s látta, hogy egy nap alatt mire sem jutott a napszámos. (Móricz Zsigmond)
2. Vmely állapotba jut: <az események során> vmely – gyakran kedvezőtlen – állapotnak részesévé válik, vmely állapotba, bizonyos körülmények közé kerül. ® Csődbe jut; nyomorba, válságba jut; árvaságra, ínségre jut; szerencsés, szerencsétlen sorsra jut; mire jutott!: milyen keserves, nyomorúságos helyzetbe került, milyen szomorú sors az övé! Hová jutnánk, ha mindenki így gondolkodna? Mikor jutok oda, ahol ő van? Bánat szedi szét eszemet, | ha megtudom, mire jutottam. (József Attila) || a. Vmire jut: <igyekezete és a körülmények közrejátszása folytán> vmely előnyös állapotnak részesévé lesz, vmit szerez. Dicsőségre, hatalomra, hírre jut; kormányra jut; ® túlsúlyra jut. A párt, amelyhez tartoztam, kormányra jutott. (Jókai Mór) || b. Ide, idáig v. oda, odáig jut: fokozatosan ezt v. azt a szánalomra v. megvetésre méltó állapotot éri el <fejlődése, hanyatlása során v. a kedvezőtlen körülmények folytán>. Vö.: idejut; odajut. Hát ide jutottál? Odáig jutott, hogy nemrég már zsarolásra vetemedett. Te is oda jutsz, ha nem vagy elég takarékos. Jusson eszetekbe Attila és Dzsingis: | Uraim, ha késtek, oda jutunk mink is! (Arany János) A Svábhegy … most oda jutott, hogy a Dunáról kellett felhordatnunk a vizet. (Jókai Mór) || c. <Néhány állandó szókapcsolatban.> Fejlődése, haladása során olyan állapotba, olyan pontra ér, ahonnan nem tud továbbhaladni. Holtpontra, kányúba, zsákutcába jut; ® holt vágányra jut.
3. Vmihez jut: vmilyen módon elér, elnyer, megkap vmit. Álláshoz, munkához, mellékjövedelemhez, nyersanyaghoz jut; ® képviselethez jut; féláron, olcsón jutott hozzá; váratlan előnyhöz jutott. Az ostromlott város lakossága néha napokig nem jutott élelemhez. Végre a pénzéhez jutott. Szereti a bort, de mert hozzá ritkán juthat: mégsem borivó. (Tömörkény István) Naponként húslevest ettünk, rendes főzeléket vásároltunk s olyan ételeket, amelyekhez hónapok óta nem juthattunk. (Kuncz Aladár) || a. Vminek a birtokába jut: vmi az övé lesz, az ő birtokába kerül. Rejtélyes módon jutott a levél birtokába.
4. <Állandósult szókapcsolatokban.> Vmihez jut: vmire ideje marad, alkalma, lehetősége kínálkozik. (Egy kis) ® lélegzethez jut; lélegzetvételhez sem jut; ® levegőhöz jut; szóhoz jut: a) alkalma van, hogy beszéljen; b) joga lesz, hogy vmibe beleszóljon; nem tud szóhoz jutni a felindulástól, a meglepetéstől. Engedjetek szóhoz jutnom, felebarátaim. (Jókai Mór) Egyetlen versemmel sem tudok szóhoz jutni. (Mikszáth Kálmán)
5. Vmibe jut: <anyag, tárgy> vminek a belsejébe kerül, és így bizonyos célt elér, v. bizonyos hatást tud kifejteni. A magnak a földbe kell jutnia, hogy kicsírázzék. Ha ez a méreg a szervezetbe jut, halált okoz.
6. Vmire jut: <dolog az események során> vmely állapotot elér. A tárgyalások nyugvópontra jutottak. Már minden dolgaink kezdtek megállapodásra jutni. (Tolnai Lajos)
7. Vhova jut: <hír, pletyka terjedése során szájról szájra járva> vhova elérkezik, vhol ismertté válik. Az a hír jutott hozzánk, hogy … ® Fülébe jut vmi. ® Tudomására jut vkinek vmi. A híresztelések, pletykák a fülébe jutottak. A fülébe jutott, hogy a drága szivarjai megbotránkoztató feltűnést keltettek a városkában. (Mikszáth Kálmán)
8. Eszébe jut vki, vmi: emlékezetében felmerül; vkire, vmire visszaemlékezik, rágondol. Hirtelen eszébe jutott múltkori megállapodásuk. Valóban, ez senkinek sem jutott eszébe! Most nem jut eszembe. Majd eszedbe jutok még! Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál. (Petőfi Sándor) Csak édesanyámnak Felhős itt a képe, Mivel én jutottam Talán az eszébe. (Lévay József) Eszembe jut és eszembe jut: Szivemet a puska-tus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta. (Ady Endre) || a. Eszedbe ne jusson: ne akarj v. ne merj (ilyesmit tenni).
9. (hivatalos, sajtónyelvi) <Állandósult szókapcsolatokban.> Érvényre jut: érvényt szerez magának; érvényesül. Befejezéshez jut: befejeződik; értésére jut vkinek vmi: vki értesül vmiről; kifejezésre jut: kifejeződik. Költészetében a nemzet minden problémája kifejezésre jut. Megakadályozta, hogy más nézetek is érvényre jussanak.
II. Osztozkodáskor marad, osztályrészül esik vkinek, a számarány alapján hozzá kerül.
1. Vkinek jut vmi: <osztozkodás, elosztás, kiosztás során> vkié lesz vmi. Minden szövetkezeti tagnak jutott ezer forint. Neki csak ez a méltatlan szerep jutott. Szóláshasonlat(ok): olyan v. úgy néz, mint akinek nem jutott ® dinnyeföld; szomorú, mint akinek nem jutott ® kenderföld. Jutna neki kolbász, | asszonyának szoknya. (József Attila) || a. Vmi v. vmiből jut vkinek v. vmire: vmiből bizonyos v. elegendő mennyiség marad vkinek v. vmely célra; telik (6, 7). Jut is, ® marad is. Ebből mindenkinek jut. Erre nem jut pénz. A termelés oly bőséges, hogy kivitelre is jut belőle. Jut is, marad is, mert nagy bővibe vannak. (Arany János) Annyi tiszt lődörgött itt, hogy még a szeplős asszonyoknak is hármával jutott udvarló. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben) Osztályrészéül jut vmi: <a körülmények folytán> osztályrészévé lesz vmi; része lesz vmiben; vmi lesz a sorsa. Nekem hontalan bujdosás jutott osztályrészemül. (Kossuth Lajos)
2. Vkire, vmire jut vmennyi: <elosztás v. számarány alapján> vkinek, vminek ráeső részként kell bizonyos mennyiséget számítani; esik (IV. 7). Nem sok jut egy-egy főre. Az esedékes összegből ezer forint jut a társaság minden tagjára. Sűrüen forgatja a török a kardot, Száz jut egy magyarra. (Arany János)
3. Hely v. vmilyen hely jut vkinek, vminek: <a sok ember, dolog, holmi között> még elfér, elhelyezhető vki, vmi; marad neki is hely. Nekem már nem jutott ülőhely a villamoson. Jut még hely ennek a ládának? Aminek … nem jut hely, azt leviteti a pincébe, felhordatja a padlásra, vagy elajándékozza. (Nagy Lajos) || a. Ideje jut vmire: i. marad vmely célra, vminek az elvégzésére, megtételére. Csak ma jutott időm a választ megírni. Bőven jutott ideje olvasásra, szórakozásra.
Szólás(ok): ld. cigányút, dűlő, eb, farkaskasza.
Igekötős igék: átjut; bejut; belejut; eljut; feljut; hazajut; hozzájut; idejut; keresztüljut; kijut; lejut; odajut; továbbjut; tönkrejut; túljut; végigjut; visszajut.
jutás; jutó; jutott.
