kacérkodik
kacérkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. <Főleg nő> viselkedésével másnemű személy(ek) érdeklődését, tetszését, érzéki vonzalmát felkelteni igyekszik; kacérul viselkedik. Kacérkodik a fiúval. Az asszony tréfált, kacérkodott, az ifjú tiszt mindig szorosabban simult mellé. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Szívesen, de rendsz. komolytalanul v. határozatlanul foglalkozik <vmely gondolattal, tervvel>. Kacérkodik azzal a gondolattal, hogy ott hagyja az állását. Már jó ideje kacérkodom azzal a gondolattal, hogy veszek egy motorkerékpárt.
kacérkodás; kacérkodó.
