kantároz
kantároz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
<Lovat, öszvért, szamarat> éppen akkor kantárral ellát, felszerel. Szólt az édes apa legelső fiához, Amint ez paripát nyergel és kantároz: | „Csapd vissza, fiam, a gyepre paripádat, Ne űlj rá, ne hagyd itt szegény vén apádat!” (Petőfi Sándor)
Igekötős igék: felkantároz; lekantároz.
kantározás; kantározó.
