kedélyesség
kedélyesség [e-ë] főnév -et, -e [ë, e]
1. A kedélyes melléknévvel kifejezett tulajdonság; vkinek, vminek ilyen volta. Az este, a kirándulás kedélyessége. A mű szerzőjében sok kedélyesség van.
2. Ennek külső megnyilvánulása; kül. kedélyes magatartás, beszéd, tett. Kedélyességben túltesz vkin. Az ügy nem volt minden kedélyesség nélkül való. Őszinte kedélyesség öntötte el egészséges, piros képét. (Mikszáth Kálmán)
