kellemetlenkedik
kellemetlenkedik [e-e-e-e-ë v. ë-e-e-e-e-ë]
tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
Kellemetlenkedik vkinek v. vminek: rosszindulattal kellemetlenségeket, kisebb-nagyobb bajokat, nehézségeket okoz vkinek v. vmely közösségnek. Szomszédai folyton kellemetlenkedtek neki. A két rivális sokat kellemetlenkedett egymásnak. || a. <Rendsz. a társas érintkezésben:> viselkedésével, szavaival kellemetlen érzéseket, rossz hangulatot, bosszúságot kelt másokban. Egész este kellemetlenkedett.
kellemetlenkedés; kellemetlenkedő.
