kendez
kendez [e-ë] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] (régies)
Kendnek szólít vkit. Ha kend engem kendez, mért ne kendezném én kendet? (Eötvös József) A pandúr csak tegezi a betyárt, a betyár meg kendezi a pandúrt. (Eötvös Károly)
Igekötős igék: lekendez.
kendezés; kendezett; kendező.
