kendős
kendős [e] melléknév -en [e]
1. Olyan <személy, főleg nő>, aki fejkendőt hord, akinek kendővel van bekötve a feje; fejkendős. Kendős öregasszony. Piros alma mosolyog a dombtetőn, Sárga kendős kis lány sétál a mezőn. (népköltés)
2. Karján, vállán kendőt (1b) viselő <személy>; ezzel borított, fedett <testrész>. Kendős nő; kendős derék, váll.
