késhegy
késhegy főnév (birtokos személyraggal nem haszn.) (ritka)
1. A kés pengéjének elkeskenyedő, hegyes vége. Késheggyel kaparta fel a gyertyacseppeket. || a. (átvitt értelemben) Késhegyig menő: éles, elkeseredett, a végletekig folytatott <harc, vita>.
2. Egy késheggyel: vmiből annyi(t), amennyi egy kés hegyére ráfér; késhegynyi(t). [Mennyi szódabikarbónát tegyek a tésztába?] – Egy késheggyel.
