kialkuszik
kialkuszik ige
1. tárgyas <Árut, ill. áruba bocsátott holmit a vevő> alkudozással bizonyos kisebb pénzösszegért magának biztosít, ill. megszerez. Ötszáz forintra alkudta ki a ruhát. || a. tárgyas <Vminek az árát a vevő és az eladó, ill. a megrendelő és a készítő> rendsz. hosszas alkudozással megállapítja. Soká tartott, amíg kialkudták a ruha (csináltatásának az) árát. || b. tárgyatlan (ritka) Kialkuszik vmiben: rendsz. hosszas alkudozással vmely alacsonyabb árban megállapodik. Száz forintban kialkudtak. || c. tárgyas (ritka) Kialkuszik vmit: megalkuszik vmire. Elment az asztaloshoz, és kialkudott egy elég csinos koporsót. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyas A vevő ahhoz az áruhoz, amelyet szeretne megvenni, ráadásként kiköt még vmit. A ruhához egy sapkát is kialkudott. || a. tárgyas (átvitt értelemben) Alkuszerű tárgyalással, egyezkedéssel kiköt, biztosít vmit. Kialkuszik magának egy hónapi szabadságot. Nekem egy találkát ki fogsz, ki kell alkudnod Helénnel. (Tolnai Lajos)
kialkuvás; kialkuvó.
