kicsap
kicsap ige
1. tárgyas (ritka) Kicsap vmit: úgy csap(kod), hogy vkinek a kezéből v. vmely tartóból kiesik vmi; kiüt. Egy ügyetlen mozdulattal kicsapta barátja kezéből az üveget. Gyakorlott | Kézzel csapja ki a szuszogó ellenfele botját. (Arany János)
2. tárgyas <Ajtót, ablakot> hirtelen, nagy erővel felszakítva kinyit. Dühösen kicsapta az ajtót. A szél kicsapta az ablakot.
3. tárgyas (ritka) Nagy lendülettel, erélyesen vmely nyílt helyre odavág, lecsap vmit; kivág. Kicsapta a pénztárcáját az asztalra.
4. tárgyas (népies) <Állatot rendsz. legelőre> úgy hajt ki, hogy azután felügyelet nélkül hagyja. Kicsapja a lovakat a mezőre. Leszállt a paripájáról, … kicsapta a fűre legelni. (Jókai Mór) A lovakat kicsapják a mezőre, még csak kötélbéklyó sem kell a lábukra, bizonyos, hogy nem mennek el messzire. (Tömörkény István)
5. tárgyas (bizalmas) <Vmely közösségből, kül. iskolából> fegyelmi úton eltávolít; kizár. Kicsapta a tanári kar. Kicsapták az iskolából. Ki volt Csokonai idejében a debreceni kollégium rektora? Nem tudom, de azt tudom, hogy kicsapta Csokonait. (Juhász Gyula) [A báró] fia a gimnáziumba jár, majdnem kicsapták. (Babits Mihály)
6. Kicsapja a biztosítékot: okozza, hogy a biztosítékban levő vékony drót megolvad, és így az áramkör megszakad; kivág.
7. tárgyas (vegyi ipar) <Vmely folyadékból, oldatból alkotórészt> szilárd alakban kiválaszt, elkülönít. A sav kicsapja a tejből a túrót.
8. tárgyatlan (ritka, régies) <Fegyveres csoport vmely zárt v. sűrűn benőtt, beépített helyről> hirtelen előtör. Portyázó csapatjával kicsapott a rekettyésből. (Jókai Mór) Kicsaptok a gyaloghadra … Keresztülrontotok rajta …, és visszanyargaltok. (Gárdonyi Géza)
9. tárgyatlan Kicsap vmiből: <nagyobb tömegű víz> szintjével a part v. a tartó edény szélének magassága fölé emelkedik, és azon átcsapva hirtelen ömleni kezd. Kicsap a medréből: (átvitt értelemben is) <vmely indulat> hirtelen előtör, feltartóztathatatlanul megnyilatkozik. A felháborodás kicsapott a medréből. A víz kicsapott a kádból. Kicsapott a folyó, Vízben úszik a táj. (Petőfi Sándor) Színig ugyan tartja folyamot is partja: De ha nő egy ujjnyit, messze kicsap rajta. (Arany János) Eljött a Vörös Isten! És megy s dörgő léptére messze reszket | A sárga Szajna s medréből kicsap. (Tóth Árpád)
10. tárgyatlan <Tűz, láng, füst> hirtelen és nagy erővel előtör vhonnan, v. kitör vmiből. Láng csap ki az ablakon, a kályhából. Hát ihol, a kard-hegy kétannyira nőlve! Nyúlni akar hozzá: láng csap ki belőle. (Arany János) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) <Hang> hirtelen, nagy erővel, rövidebb időre kihallatszik vhonnan. Zaj csapott ki a teremből. A sógor … bement a táncterembe, ahonnan … lárma és muzsikaszó csapott ki. (Móricz Zsigmond) A zsúfolt marhavagonokból | kicsapott a tüzérek éneke. (Szabó Lőrinc) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, választékos) <Szag> úgy áramlik ki vhonnan, hogy hirtelen megcsapja az ember orrát. Levendulaillat csap ki az útra. (Mikszáth Kálmán)
kicsapás; kicsapat; kicsapó; kicsapott.
