kimagaslik
kimagaslik tárgyatlan ige
1. Vki, vmi magasabb a környezeténél, és ezért (magasan) kiemelkedik belőle, közüle. Egy fejjel kimagaslik társai közül. [A] sűrű erdőség … közül itt-ott egyes sziklák magaslanak ki. (Eötvös József) A házak közül kimagaslott a püspöki templom. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben) <Vmely értékes, előnyös képességével, tulajdonságával, tevékenységével vkik, vmik közül> kiemelkedik, felülmúlja őket. Képzettségével, tudásával kimagaslott kortársai közül. Ügyességével kimagaslik a többi játékos közül. A gyár eredményeivel, jó munkájával, szervezettségével kimagaslik a többiek közül.
kimagaslás.
