kimaradás
kimaradás főnév -t, -ok, -a
Általában a kimarad igével kifejezett történés, ill. cselekvés, magatartás v. állapot.
1. (csak egyes számban) Az a tény, hogy vki, vmi kimarad (1), hiányzik vhonnan. Vkinek a névsorból való kimaradása; a könyvek kimaradása a csomagból; egy sor kimaradása a szövegből. || a. (ritka, régies) Elmaradás. Meg nem foghattam a válasz kimaradását. (Arany János) || b. Vhonnan való kiválás, vmely közösség elhagyása. A csapatból, a hivatalból, az iskolából, a társaságból való kimaradás. || c. (ritka) Az a tény, hogy vki nem jár többé vhova. Nem kérek egyebet, mint egy ember kimaradását a háztól. (Jókai Mór)
2. Az a magatartás, ill. tény, hogy vki a szokott v. megszabott időben nem tér haza, távol marad otthonától, szállásától, kimarad (5). Hosszas, éjszakai kimaradás; az internátusi növendékek, a katonák kimaradása. Otthon egészen kétségbe voltak esve hosszas kimaradása miatt. (Jókai Mór) || a. Az a lehetőség, hogy vmely fegyelem alá tartozó közösség tagja megszabott időn túl távol maradjon a közös szállásról. Az intézetben este kilenc órán túl nem volt kimaradás. Megvonták tőle a kimaradást. || b. Az erre adott engedély. Kimaradást kap, kér. || c. (ritka) Az erről szóló írás, irat. Elvesztette a kimaradását.
Szóösszetétel(ek): kimaradáskérő.
kimaradási.
