kinin
kinin főnév -t, -je [e] (csak egyes számban) (vegyi ipar)
A kínafa kérgéből kivont keserű ízű, por alakú alkaloida; por, ill. tabletta alakban adagolva főleg lázcsillapító szerként haszn. A kinin fontos malária elleni szer. Kinint rendelt neki az orvos. Kinint szed. Bevesz egy kinint. Tudtuk, hogy nincs … elég orvos, és a gyógyszerek majdnem teljesen hiányoznak. Aszpirin is alig volt, kininről pedig szó sem lehetett. (Kuncz Aladár) || a. (ritka, bizalmas) E gyógyszerrel való kezelés. Kininre fogták.
Szóösszetétel(ek): kininkúra; kininlabdacs; kininmérgezés; kininpor.
kinines; kininez.
