kioszt
kioszt tárgyas ige
1. Kioszt vmit: vmiből kinek-kinek odaadja a neki járó, az őt megillető v. neki szánt részt. Kiosztja a bizonyítványokat, az értesítőket, a jutalmakat. Kiosztották a jutalomdíjakat, özvegy Csajkás Gáborné öt aranyát is, melyet Ebeczky Dezső nyert meg. (Kosztolányi Dezső) Fogta a dolgozatok csomóját, hóna alá vette, ölébe szedte, és sorra kiosztotta. (Móricz Zsigmond) || a. Kiosztja a kártyát v. a lapot: a játék szabályai szerint bizonyos számú kártyát ad minden játékosnak. || b. <Ajándékként, adományként> sorban, kinek-kinek tulajdonául átad, átnyújt vmit. Élelmiszert, pénzt, ruhaneműt osztottak ki az árvízkárosultak között. || c. (bizalmas) Kiosztja a pofonokat: több személyt büntetésül sorban felpofoz, felképel.
2. Kioszt vmit: több személyt külön-külön feljogosít vmely dolog egy-egy részének v. több hasonló jellegű dolog közül egynek a használatba v. birtokba vételére. Kiosztják az új lakásokat. A felszabadulás után a nagybirtokosok földjeit kiosztották a dolgozó parasztok között. Mozog a cigány nép e beszédet hallván … Baj lenne: de Csóri nem tétováz sokat: | Kiosztja közöttük a hivatalokat. (Arany János)
3. (átvitt értelemben) Sorjában megszab, kijelöl vmit. Kiosztja a büntetést, a parancsokat, a rendelkezést; kiosztja a szerepeket: a) (film, színház) kijelöli, hogy melyik színész milyen szerepet játsszék vmely darabban; b) vmely közös vállalkozásban kijelöli kinek-kinek a tennivalóját. Kiosztották a szerepeket egymás között. Csapody vállalta magára az informálást. (Mikszáth Kálmán)
kiosztat; kiosztható; kiosztó; kiosztogat; kiosztott.
