kiteleltet
kiteleltet tárgyas ige -tem, -ett, ..essen [e, ë, e-ë]
1. <Jószágot, háziállatot> télen át a szükséges táplálékkal ellát. Árpaszalmán telelteti ki az ökröket. Eladta a tehenét, mert nem tudta kiteleltetni.
2. (ritka) Arra késztet, kényszerít vkit, vmit, hogy vhogyan kiteleljen (1–2). Abban a nyári ruhában teleltette ki a gyereket.
kiteleltetés; kiteleltetett; kiteleltető.
