kitöltés
kitöltés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a kitölt igével kifejezett cselekvés, eljárás, tevékenység, ill. folyamat; az a cselekvés, hogy vmit kitöltenek.
1. Folyadéknak vmely edényből való kiöntése (vhová, vmibe). A bornak poharakba való kitöltése; a gabonának a zsákból való kitöltése.
2. Vmely üresség, hézag telehordása, -tömése, -öntése vmivel. A gödörnek, a hézagnak, a lyuknak földdel, gipsszel, homokkal, salakkal való kitöltése. || a. Vmely űrlap hiányzó adatainak beírása. A csekk, a kérdőív, a rovatok, a váltó kitöltése.
3. Vmely időnek, időtartamnak eltöltése, vmely kényszerű állapotnak végigszenvedése. Büntetésének kitöltése után; tíz évi fogság, rabság kitöltése; az időnek játékkal, munkával, olvasással, sétával való kitöltése.
kitöltési.
