kivallat
kivallat tárgyas ige
<Vádlottat hivatalos eljárás során> addig vallat, míg mindent el nem mond. Egyenkint fogták el fő embereit, kiket Gerge uram könnyű szerrel kivallatott. (Mikszáth Kálmán) || a. (bizalmas) Bizalmas ügyekről töviről hegyire kikérdez vkit. A gyereket kivallatták a társai, hogy mi történt vele az igazgatói irodában. Vacsora után az urak … kivallatták a házi személyzetet furfanggal. (Mikszáth Kálmán) Kivallatják, kiszednek belőle mindent, amit a gyermek elméje megjegyzett. (Gárdonyi Géza)
kivallatás; kivallatható; kivallató; kivallatott.
