kófic

Teljes szövegű keresés

kófic főnév -ot, -a
1. (tréfás, rosszalló) Haszontalan, hitvány, semmiházi ember.  Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! | Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mingyárt háborog. (Petőfi Sándor) Ha nem tágultok innen, Tepertővé sütlek össze a fáklyámmal, kóficok! (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
2. (ritka, rosszalló, gúnyos) Haszontalanság, semmiség, dibdáb dolog, zagyvalék.  Szinét se láttam hónak, szánnak: A tele is kófic ennek a taljánnak! (Arany János)
3. (népies, régies) Vízben főtt pépes kása.
4. (rosszalló, gúnyos) Hamarjában kotyvasztott, rossz ízű leves.  „Hát aztán csizmástól menjek bele ebbe a … kóficba, vagy úgy leffeljem [= lefetyeljem] fel a nyelvemmel, mint a kutya?” (Jókai Mór)
kóficság.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem