köhögtet
köhögtet [e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë] (hangutánzó)
tárgyas Köhögtet vkit: köhögést okoz vkinek, köhögésre készteti. Elég sűrűn öntözték a feltört útszakaszt, hogy a felszálló por ne köhögtesse az arra járókat. || a. (tárgy nélkül) A füst köhögtet.
Igekötős igék: kiköhögtet; megköhögtet.
köhögtetés; köhögtető.
