kompromittál
kompromittál tárgyas ige -t, -jon (választékos)
1. Vmely kellemetlen v. súlyos következményekkel járó ügybe belekever vkit; gyanúba kever vkit. Kompromittálja magát: gyanúba, rossz hírbe, szégyenbe keveredik. Lehetnek e dobozban iratok, amik tán ezer meg ezer jó hazafit kompromittálnak. (Jókai Mór)
2. <Szerelmi kapcsolat, viszony látszatát keltő magatartásával v. kijelentéseivel> rossz hírbe kever vkit (kül. férfi nőt). Bécs városában … lakni egymás melletti szobákban! … Bolond asszony! Kompromittálja magát is meg őtet is. (Jókai Mór) Nézze, Josephine, maga … okos nő, mit kompromittálja magát ezzel a tejfelesszájúval …? (Karinthy Frigyes)
3. Kompromittál vkit: <magatartásával, vmely tulajdonságával> árt vki jó hírének. Tudatlanságával kompromittálja tanárait. || a. Kompromittál vmit: vmely tiszteletre méltó dolgot, eszmét, ügyet rossz hírbe hoz; lejárat. Viselkedésével kompromittálja az eszmét.
kompromittálás; kompromittálható; kompromittáló; kompromittált; kompromittáltat.
