könnyítés
könnyítés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A könnyít igével kifejezett cselekvés, eljárás, rendelkezés; az a tény, hogy vmit könnyebbé tesznek, könnyítenek rajta; nehézségek csökkentése, vmely teher elviselhetőbbé tétele. Adózási, megélhetési könnyítés; vkinek baján, sorsán, terhén való könnyítés; az adóterhek, a megélhetés, az útlevél megszerzésének könnyítése; a beteg szenvedésein való könnyítés. Ezeket olvassuk a rendelet bevezetésében: „ … A birtokosok, a kiváltságosok, akiknek vagyonuk a közlekedés könnyítése által jövedelmezőbbé válik, nyernek csupán az utak által.” (Eötvös József) || a. Ennek eredménye: vkinek, vminek az állapotában, folyamatában beállott könnyebb helyzet; könnyebbség, könnyebbedés. A rendeletek könnyítést hoztak a dolgozók számára. Az injekció jelentős könnyítést hozott a beteg állapotában. Az adóelengedés nagy könnyítést jelentett számára.
Szóösszetétel(ek): fizetéskönnyítés.
könnyítési.
