konstábler
konstábler [ë v. e] főnév -t, -ek v. (-ok), -e [ë, e] (elavult)
Rendőr. A pályaház [= pályaudvar] perronján csak három emberi alakot látni. Az egyik a kapus, … A másik egy konstábler, … fején a viaszkos vászonnal behúzott kalap, vállán a kurta kaucsuk lebernyeg. (Jókai Mór)
konstábleri.
