korszakalkotó
korszakalkotó [k-a] melléknév -n v. -an, -bb (választékos, sajtónyelvi, néha túlzó)
Olyan, ami vkinek, vminek az életében v. történetében új korszakot kezd, nyit; korszakos. Korszakalkotó esemény, fölfedezés, mű, találmány, újítás. [A könyvet] korszakalkotónak mondta, s általában igen-igen jelesnek. (Tolnai Lajos) Sohase tökéltem el, hogy a következő évben valami nagyot alkotok, s megírok egy korszakalkotó munkát. (Kosztolányi Dezső)
