körülfordul
körülfordul tárgyatlan ige
1. <Ember, gép(rész)> egészen megfordul, egy teljes fordulatot tesz. Mire körülfordult, már senkit sem látott. A gép kereke percenként hatszázszor fordul körül.
2. (Megközelítően) kör alakú pályán végighaladva, visszajut kiindulási helyére. A csősz körülfordult a szőlőhegyen. A kocsi kétszer is körülfordult a téren. || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Boros edény> vmely társaságban kézről kézre járva, visszajut eredeti helyére. Halottas háznál vannak … Hanem hiszen majd elfelejtjük azt, ha egyszer körülfordult a kancsó. (Jókai Mór)
körülfordulás; körülforduló; körülfordult.
