koslat
koslat tárgyatlan ige -tam, -ott, ..asson
1. <Hím állat, főleg kutya> párzási ingerében nőstény után jár. || a. (durva) <Férfi> nemi vágyában nő után jár.
2. (átvitt értelemben, népies) Ide-oda futkos, jár, kel, ténfereg. Egész nap a ház körül koslat. Ne koslass itt annyit! [Egy költőre.] Mit koslat ködgyűrők [= a ködöt eloszlatók] körül … | ha nem vívódik emberül | a népek nyomorával! (József Attila)
koslatás; koslató.
