közlekedési
közlekedési [e-ë] melléknév
Közlekedésre (1) való, arra használatos. Közlekedési eszköz, hálózat, út, vonal. A körutakon zajos tömegek és kocsik tolakodtak, újfajta közlekedési eszközök. (Karinthy Frigyes) || a. A közlekedést irányító, lebonyolító. Közlekedési dolgozó, rendőr, vállalat. || b. A közlekedésre vonatk., vele kapcs. Közlekedési bíróság, ügyészség; közlekedési baleset, kódex, korlátozások, múzeum, nehézségek, rendészet, szabályok, tanfolyam, útmutatás.
