kedvelt
kedvelt [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. (választékos) Olyan, akit, amelyet vki kedvel, aki, ami iránt vki vonzalmat érez; kedves. Kedvelt barátja; kedvelt elbeszélő. Ő a legkedveltebb rokona a családnak. Ez egyik kedvelt ételem. Kedvelt név ez a mi vidékünkön. A legkedveltebb opera volt … „Fra Diavolo”. (Jókai Mór)
2. (történettudomány) <Uralkodók, egyházfejedelmek szóhasználatában:> kedves, szeretett. Kedvelt hívünk. A lakoma után végre a király mond … | Kedvelt hívünk, Miklós! (Mikszáth Kálmán)
II. főnév -et, -je [e, e] (régies) Kedvelt személy; kedvenc. Kárelnek vala öccse, s nagyon kedveltje vezérlő | Árpádnak. (Vörösmarty Mihály) Ha parasztháznál lakodalom … tartatott, a szép úrfi sohasem hiányzott, miáltal jobbágyainak kedveltjévé vált. (Eötvös József) A lecsapolás dolga már közel volt a befejezéshez; most már … a fiatalabbik gróf kedveltje kezén volt az egész. (Kaffka Margit)
Szóösszetétel(ek): közkedvelt.
kedveltség.
