kényszerzubbony
kényszerzubbony főnév
Dühöngő elmebeteg megfékezésére régente haszn. zubbony, amelynek alul bevarrt ujjait – a karok mozgásának megakadályozása végett – hátul a beteg törzséhez erősítették. Kényszerzubbonyt adtak, húztak rá. Akkor vettem észre, hogy a kabát két ujja össze van varrva: hisz ez a kényszerzubbony! (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, tréfás, gúnyos) Kényszerzubbony kell rá!: úgy beszél, viselkedik, mintha megőrült volna. || b. (átvitt értelemben, ritka) Olyan eljárás, állapot, amely megbénítja vkinek a tevékenységét; nyűg. Megundorodtam a kisszerű, lélekölő bürokratikus kényszerzubbonytól. (Tolnai Lajos)
kényszerzubbonyos.
