képtelen
képtelen [e-e] melléknév és határozószó
I. melléknév -ül, -ebb [e]
1. (főleg állítmányként) Általában olyan <személy, ritk. állat>, akinek, amelynek nincs meg a testi ereje v. a szellemi képessége arra, hogy vmit megtegyen, akitől nem telik ki vmi, v. akit, amelyet külső ok v. anyagi eszközök hiánya akadályoz vminek a véghezvitelében. Képtelen fizetni; képtelen megcsinálni, megérteni, megtenni vmit; képtelen arra, hogy … képtelen eltartani a családját. Képtelen erre a nehéz munkára. (Fizetési) kötelezettségének képtelen eleget tenni. Képtelen vagyok ezt elvégezni, nem érek rá. || a. Olyan <személy>, aki erkölcsi tulajdonságainál fogva nem alkalmas vmire, nem tud vmit véghezvinni. Képtelen a csalásra; képtelen a jóra. Szíve jég legyen: Lelke szépre tompa, Nagyra képtelen. (Bajza József) || b. Olyan <személy>, aki nem tudja megállni, hogy vmit (meg) ne tegyen. Képtelen arra, hogy ne segítsen, hogy ne sírjon. Gondolni tégedet És nem szeretni képtelen vagyok. (Vörösmarty Mihály) Hiába próbálgatja, végeredményben képtelen megtagadni a segítséget. (Móricz Zsigmond)
2. (főleg jelzői használatban) A rendestől, a megszokottól teljesen elütő, szinte elképzelhetetlen; lehetetlen, hihetetlen, fantasztikus. Képtelen dolog, eredmény, hírek. E képtelen állítás apostolokra és hívőkre talált. (Vörösmarty Mihály) Oh, ami itten örökös igazság, Egy más világban az tán képtelen. (Madách Imre) Azért kiáltanak egymás felé … alaptalan, képtelen, lázító vádakat, … hogy a másiknak fájjon. (Kaffka Margit) || a. Nagyon nagy, óriási, roppant. Képtelen méreteket ölt vmi. Az ifjú … csinos; de képtelenül komor. (Vörösmarty Mihály) Hogy adja kend a lógós lovát? kérdé … Az mondott valami képtelen összeget. (Jókai Mór)
II. határozószó <Fokozószóként, gyak. túlzó, érzelmi színezettel:> rendkívüli mértékben, nagyon. Képtelen erős, fárasztó, nagy. Annak a hölgynek is ilyen képtelen nagy emlékező tehetsége van, mint önnek? (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): cselekvőképtelen; életképtelen; fejlődésképtelen; fizetésképtelen; harcképtelen; határozatképtelen; keresetképtelen; keresőképtelen; munkaképtelen.
