kerek
kerek [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Egészen v. többé-kevésbé körhöz hasonló alakú. Kerek ablak; kerek asztal ¬; a kerek asztal ® lovagjai; kerek tál; kerekre ® nyílt szemmel; kerekre nyitja a szemét: tágra nyitja. Kis kerek ajkán a szerelem rózsája mosolygott. (Vörösmarty Mihály) A hold nagy kerek képpel, pirosan járt fenn a … kert felett. (Babits Mihály) [A legények] kerek fekete kalapja mellett a tavaszi virágok úgy sápadoztak, mintha ők is ittak volna a legények pálinkájából. (Gelléri Andor Endre)
2. Olyan <természeti alakulat>, amelynek határvonala görbe, s kiterjedése nagyjából minden irányban egyforma. Kerek domb, erdő, tó. Erdő, erdő, kerek erdő, jaj de messzire ellátszik … (népköltés) Nagy kerek tó közepén, Liliom nőtt az idén. (Tompa Mihály) Fűzes Tiszaparttól Biharig egy róna | … Nincs azon hegy és völgy; itt-ott egy fa törzse, … Vagy kerek erdőcske messzi láthatáron. (Arany János) || a. Körhöz hasonló v. ívszerű vonalakból álló v. ilyenekkel határolt. Kerek betű. || b. Lekerekített szélű. Kerek kötény. || c. (átvitt értelemben, ritka) Kerek mozdulatok: <A társas érintkezésben> könnyed, sima, nem szögletes mondatok.
3. Egészében v. részeiben a gömb alakjára emlékeztető; gömbölyű. Kerek fej. Kerek a káposzta, Borul a levele. (népköltés) Buda kerek halmon, öccse alább kissé. (Arany János)
4. (átvitt értelemben) A befejezettség, teljesség hatását keltő, jól megszerkesztett, az arányosság követelményének megfelelő <írásbeli v. szóbeli előadás, írásmű>. Kerek elbeszélés, történet; kerek mondatokban fejezi ki magát. Ez a legjobb szerkezetű műve Szigligetinek, kerek és symmetricus egész. (Vörösmarty Mihály)
5. <Állandósult szókapcsolatokban:> egész, teljes. A kerek ég ¬ alatt; a kerek földön v. kerek e földön; a kerek hazában; a kerek világon: a) <állító mondatban:> mindenütt; b) <tagadó mondatban:> sehol (sem). Én a kerek világ bujdosója vagyok. (Petőfi Sándor) A kerek világon nincsen jobb nép, mint a glogovai. (Mikszáth Kálmán)
6. (átvitt értelemben) Kerek szám: a) a 10, ill. a 10-nek vmely hatványa v. ezek valamelyikének egész számú többszöröse; b) egész, nem pedig törtszám. Megolvasni a pénzt egy sírdombra dőltek; | … kerek szám lett: kijárta százig. (Arany János)
7. (szám előtt) (átvitt értelemben) Kereken: a) pontosan, éppen (gyak. azzal a mellékértelemmel, hogy a szóban forgó mennyiség soknak mondható); kerek v. kereken száz forint; kerek v. kereken tizenhét százalék; b) egész számra kikerekítve: 2,99 kg, azaz kereken 3 kg. Nem tudom, mennyi lehetett pontosan, de úgy emlékszem, kereken egy hektoliter volt. A … család minden tagjára jut … kerek egy millió. (Jókai Mór) Az embernek van egy kerek, egész pengője … (Gelléri Andor Endre)
8. (átvitt értelemben) Kertelés nélküli, határozott. Kerek elutasítás, válasz; kereken elutasít, kijelent, megmond, megtagad, visszautasít vmit. Kereken kimondta: nem adja a lányát korhelynek. (Mikszáth Kálmán) Parancsolgatott, ahogy szokta, nyersen, kereken. (Kaffka Margit)
II. főnév <Csak ebben a szókapcsolatban:> A föld kerekén: a) <állító mondatban:> bárhol v. valahol a földön; b) <tagadó mondatban:> sehol. Semerre a föld kerekén. Alig akadt … párja A föld kerekén. (Petőfi Sándor)
Szólás(ok): ld. perec.
Szóösszetétel(ek): kerekasztal-konferencia; kerekasztal-társaság.
