keres
keres [e-e] ige -tem, -ett, -sen [e, ë, ë]
I. (Meg)találni igyekszik.
1. tárgyas <Meghatározott személyt, dolgot, aki, amely elveszett, ill. akiről, amelyről nem tudja (pontosan), hogy hol van,> megtalálni igyekszik. A kulcsot keresi. A kisfiát keresi a tömegben. Tollát keresi az asztalon. Elvesztette a címet, és most hiába keresi. Halványan járt [a hold] a megszakadt felhőkben, Miként a bús hölgy, aki férjinek Sírhalmát keresi a temetőben. (Petőfi Sándor) Jaj! eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, Harmad napja már, hogy mindenütt kereslek. (Arany János) Keresheted őt, nem leled, hiába, | se itt, se Fokföldön, se Ázsiába. (Kosztolányi Dezső) Az a kis olló is [előkerült] …, amit Nelli hajdan oly sokat keresett. (Babits Mihály) || a. tárgyas <Személyt> el akar fogni, és ezért nyomoz utána. A rendőrség keresi a tettest. Már keresik a szökevényt. || b. tárgyas (bizalmas, rosszalló) Keres vmit vkin: elveszett v. más okból hiányzó dolgot úgy követel vkitől, hogy az ezt jogtalannak érzi. Rajtam keresi az elvesztett könyvet. Rajta ne keresd, nála nem volt.
2. Vkit keres: vkivel találkozni v. beszélni szeretne, és ezért tudakozódik utána. Telefonon keres vkit; ® halálra keres vkit. Kit tetszik keresni? Távolléte alatt többször is keresték. || a. Vkinek a társaságát keresi: azon van, hogy vele együtt legyen.
3. tárgyas (ritk. tárgy nélkül is) Találni igyekszik <ismeretlen személyt, dolgot, akiről, amiről még azt sem tudja, hogy létezik-e olyan minőségben, amilyenre szüksége van, amilyen neki megfelel>. Alkalmazottat keres; állást, kiadó szobát, lakást keres; feleséget keres magának; ® lámpával, ® lámpással keres vkit, vmit; ® lámpával, ® lámpással kell keresni. Társat keresett terve megvalósítására. Mindig csak keres, keres, de sohasem talál kedvére valót. Vevőt kezdett keresni a privoreci jószágára. (Mikszáth Kálmán) Félszegen keresett asztalt a szokatlan fényben. (Babits Mihály) || a. Keresve sem talál(sz) v. találni jobbat, szebbet stb.: nem lehet jobbat stb. találni; nincs v. nem található jobb stb. || b. tárgyas <Megfelelő utat, módot, eljárást> igyekszik találni. Más módot, új módszert keres; keresi a megfelelő kifejezést. Én a vidámság hangját keresém. (Petőfi Sándor) || c. Keresi a szavakat: nem találja a megfelelő szavakat, kifejezéseket, és ezért vontatottan v. akadozva beszél, v. nem szól. Sokáig keresve a szót, megszólítá Alit. (Jókai Mór) || d. Vkiben, vmiben keres vkit, vmit: vmely személyben, dologban igyekszik, ill. szeretne feltalálni vmely kedves személyhez, dologhoz való hasonlóságot. Minden nőben téged kerestelek, | sokáig. (Szabó Lőrinc)
4. tárgyas (csak többes szám 3. személyben) Vmit keresnek: vmely áruból sokan akarnak vásárolni, vminek kelete, kelendősége van. Nyáron a vásznat és a selymet keresik. Régebben inkább keresték, de mostanában csak kevés fogy belőle.
5. tárgyas <vmely cselekvést, állapotot> elérni törekszik; azt akarja, hogy vmely kívánt állapotba jusson, annak részese legyen. Megnyugvást, pihenést, szórakozást keres; futásban keres menekülést; (népies) az igazságot keresi: <törvénykezés útján> vmely ügyben igazságos döntést kíván. Albertus … borban kereste a feledést. (Mikszáth Kálmán) A nyomott lelkiismeret beszélgetést keres. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas <Vmilyen helyzetet, kül. a maga számára kedvezőtlen körülményt> létrehoz, okoz. Keresi a veszélyt; (gúnyos) megkapta, amit keresett: addig mesterkedett, hogy végül ő keveredett bajba. Maga kereste magának a bajt. Eleven [= elevenen] rothadsz meg: de magad kerested. (Arany János) Szerették az olyan embereket feltréfálni [= megtréfálni], akik maguk keresték maguknak a bajt. (Jókai Mór) || b. Vkinek a kedvét, kegyeit keresi: meg akarja nyerni vkinek a jóindulatát, s ezért annak kívánsága, ízlése szerint jár el, kedvez neki. Nehogy azt gondold, mintha kegyedet keresném. (Arany János) Itt mindenki csak az ő kedvét keresi. (Tolnai Lajos) || c. Vkinek a hasznát keresi: arra törekszik, hogy használjon neki. Én csak a te hasznodat keresem. Egész életében mindig csak arra törekedett, hogy népének és hazájának a hasznát keresse.
6. tárgyas <Vmit, amit még nem tud,> gondolkodva, töprengve ki akar deríteni; rá akar jönni. Vminek az okát keresi; keresi az összefüggést az események között; a kérdés megoldását keresi; (mennyiségtan) logaritmust keres: vmely szám v. több szám logaritmusát igyekszik megállapítani vmely logaritmustáblá(zat)ból. Folytatta a rajzot, melyet megkezdett. Vonalakat húzott, logaritmust keresett. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas Kérdezősködéssel igyekszik megtudni, felderíteni vmit. Ne keresd, miért csináltam ezt. Sátán küldött vagy vihar vert hozzám, én nem keresem. (Babits Mihály–Poe-fordítás) || b. tárgyas Igyekszik találni v. kitalálni <vmely rá nézve kedvező v. másra kedvezőtlen állítást>. Kifogást, mentséget, ürügyet keres; (mindenben, mindig) hibát keres.
7. (bizalmas, gyak. rosszalló) Mit keres vki, vmi vhol? (a beszédhelyzettől, hangsúlytól, hanghordozástól függően): a) miért van azon a helyen?; b) hogy került oda?; c) nincs ott helye. Mit keresel itt? Mit keres itt ez az olló az ablakban? Mit keresel te a becsületes emberek közt? A Tisza-parton mit keresek? (Ady Endre) Hát te mit kerestél | ezen a földön …? (Kosztolányi Dezső)
II. Munkával, szolgálattal szerez.
1. tárgyas <Személy> rendszeres munkájáért ellenszolgáltatásként szerez, ill. kap vmit, kül. vmely összeget. Kenyeret keres; pénzt keres; sokat keres. Havi kétezer forintot keres. Maga keresi a kenyerét. Azzal kereste kenyerét, hogy zsákokat cepelt, selyemre festett és énekelt. (Kosztolányi Dezső) Szakadatlanul pénzt kell keresnie, nyaralni sem ér rá. (Nagy Lajos) || a. tárgyatlan és (ritka) tárgyas (Vhogyan) keres: munkájával (vmilyen) javadalmat szerez. Jól, szépen keres; vkire keres: vkit anyagiakkal ellát, v. vkinek rendszeresen juttat abból, amit megszolgál. ® Gennyesre keresi magát. Legnagyobbik fia már keres. Jócskán keresett is, hol napi számmal [= napszámmal]. Hol szolgálattal. (Fazekas Mihály) Mondd, mit érlel annak a sorsa | ki maga él, maga keres …? (József Attila) || b. tárgyas és tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Vmit, vmennyit vhogyan keres: <vmely eszköz>a vele végzett munkával bizonyos hasznot hajt. A rajta valót is a két keze kereste. A gép a nyáron jól keresett. A malom kereste a földeket. (Eötvös József)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) Vkin, vmin (vmennyit) keres: vkinek a munkájából v. vminek az eladásából (vmennyi) haszna van. Ezreket kerestek a kizsákmányolt munkásokon. Sokat keresett az üzleten. Tíz fillért keresett az árucikk darabján. Ezen a vállalat nem keresett semmit. Nem akarok ezen a cserén keresni.
Szólás(ok): ld. káka, ökör. Közmondás(ok): Aki keres, (az) talál: céltudatos munka eredményre vezet.
Igekötős igék: bekeres; előkeres; felkeres; kikeres; megkeres; összekeres; végigkeres; visszakeres.
keresget; kerestet.
