kiküszöböl
kiküszöböl tárgyas ige -t, -jön
1. (sajtónyelvi) <Vmely hibát, téves nézetet v. gátló körülményt> apránként teljesen eltávolít, megszüntet; felszámol. Kiküszöböli az aránytalanságot, a bürokratizmust, a hanyagságot, a hibákat. Nem lesz többet szükség fegyverkezésre, ha kiküszöbölik a nemzetek azt az elvet, hogy egyik faj elfoglalhatja a másiknak birtokát, s rabbá ejtheti őt magát. (Móricz Zsigmond) || a. (sajtónyelvi) Vmit kiküszöböl: vminek a bekövetkezését lehetetlenné teszi, megakadályozza. Az új találmány kiküszöböli a felmelegedést, a gép rozsdásodását, a súrlódást; kiküszöböli ilyen esetek lehetőségét; kiküszöböli vminek a veszélyét.
2. (ritka) Szokásból, használatból kizár, kirekeszt. A -tat, -tet, szenvedői képző, bármint akarnák is kiküszöbölni, hatszázados történetre hivatkozik. (Arany János)
3. (mennyiségtan) <Mennyiségtani kifejezésből> megfelelő eljárással, művelettel eltávolít, kiiktat vmit. Az ismeretlent kiküszöböli.
kiküszöbölés; kiküszöbölhető; kiküszöbölő; kiküszöbölt; kiküszöböltet.
