kínszenvedés
kínszenvedés főnév
1. (kissé választékos) Kínzással okozott v. kínlódással járó szenvedés, kín, gyötrelem. Szörnyű kínszenvedések közt lelte halálát.
2. (átvitt értelemben, túlzó) Vmely kellemetlen körülmény okozta bosszúság v. gyötrelem. Kínszenvedés ezt végighallgatni. Az utazás kínszenvedés volt. Kínszenvedést állt ki. De többé nem leszek komédiás, Ki víg pofákat vág a közönségnek, És odabenn a színfalak között Arcán kínszenvedés könyűi égnek! (Petőfi Sándor)
kínszenvedéses.
