kisegítő
kisegítő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki vkit vhonnan v. vmivel kisegít (1–3). A barátját kölcsönnel kisegítő ember; az árokba fordult motorost kisegítő sofőr.
2. Olyan <személy>, aki ideiglenesen más helyett v. szükséges esetben ellát vmely munkát, aki kisegít (4). Kisegítő gépírónő, munkaerő, pincér. || a. (üzemi élet) Kisegítő alkalmazott: olyan dolgozó, akinek a tevékenysége szorosan hozzátartozik ugyan vmely vállalat munkájához, de aki az alapvető termelő tevékenységben nem vesz részt. Az éjjeliőrök, a küldöncök, a külső és a belső szállításban foglalkoztatott dolgozók, a raktári munkások kisegítő alkalmazottak.
3. Olyan <tárgy, dolog, hely>, amelyet alkalmilag v. ideiglenes jelleggel v. jobb megoldás hiányában alkalmaznak, használnak. Kisegítő gép, hajó, járat, kikötő, megoldás, próbálkozás, rendelkezés, repülőtér. Öt ló van a szekér elé fogva: a két első kisegítő előfogat. (Jókai Mór)
II. -t, -je [e] Az a rendsz. létszám feletti dolgozó, akit átmenetileg, ideiglenesen alkalmaznak vmely munkakörben, ahol munkatorlódás miatt az állandó alkalmazottak időlegesen nem képesek feladatukat a kívánatos mértékben ellátni. Napidíjas kisegítőnek vettük fel az irodába. Kisegítőt kell fölvenni a nyári hónapokra. Karácsonykor a posta kisegítőket vett fel a megduzzadt levél- és csomagforgalom zökkenő nélküli lebonyolítására. A kocsin ingadozva, lassan tanakodnak, hány kisegítőt vegyünk fel [a páncélszekrénynek az emeletre való felcipeléséhez]. (Gelléri Andor Endre) || a. Az, aki ideiglenesen helyettesít vkit vmely munkában, munkakörben. || b. (játék) <Játékban, rendsz. kártyában> az, aki a megszokott állandó játékos helyett átmenetileg részt vesz a játékban. Kisegítőként beszállhatsz a partiba. Gyere be hozzám tarokkozni kisegítőnek. (Mikszáth Kálmán)
kisegítői; kisegítőség.
