kissé
kissé határozószó (gyak. egy szóval együtt, amely újabban sokszor elmarad) (választékos)
Általában egy kicsit.
1. Kis mértékben, fokban. –11 <Ige v. igés szókapcsolat mellett.> Egy kissé fáj a fejem. (Egy) kissé csodálkozott. (Egy) kissé megkésve érkezett. De habár rangjával kissé Nagyra van az úri rend, Nem mondhatni, hogy nem gondol A köznéppel odalent: „Nyisd ki markod, mind a kettőt”, A paraszthoz ígyen szól, „Nyisd ki markod jó barátom, Nesze semmi, fogd meg jól.” (Petőfi Sándor) A szabad levegő kissé eloszlatta a zavaros ködöt, mely … az agyát nyomta. (Herczeg Ferenc) A drágább hotel … vendégei a mi olcsóbb szállónkat kissé lenézték. (Kuncz Aladár) –12 <Alapfokú melléknév, határozószó v. minősítést kifejező állítmány, határozó mellett.> (Egy) kissé nagy, bő. Egy kissé korán van még. Egy kissé még gyermeknek érzi magát. Az arca kissé szeplős az orra körül. (Gárdonyi Géza) Kissé kövér… feleségét… fényképen is megmutatta. (Kuncz Aladár) Kissé kedélytelen, soha sincs jókedve. (Kosztolányi Dezső) –13 <Középfokú melléknév v. határozószó mellett:> valamennyivel, egy kicsivel, egy kevéssel. (Egy) kissé nehezebb, okosabb, soványabb. (Egy) kissé feljebb tedd!
2. Rövid ideig, rövid időre. (Egy) kissé várjon még. Bence itt egy kissé elhagyá beszédét. (Arany János) [Az orvos lépteit] kora reggel óta leste … Ha kissé késett valamiért, elkomorodott. (Kosztolányi Dezső)
