kitör

Teljes szövegű keresés

kitör ige
I. tárgyas Törve megrongál vmit, v. kárt tesz benne.
1. Kitör vmit: vmely törékeny szilárd testen belülről kifelé lyukat üt. Kitöri az ablakot. A foglyok kitörték a hevenyészett börtön falát. || a. <Törékeny tárgyat> betör. Kitöri a kirakatüveget.
2. <Vmely szilárd testből egy részt> letör, v. letörve helyéből kimozdítja. Kitöri a ceruza hegyét.  [Hadisten] ott a nagy sziklát csikorogva kitörte tövéből. (Vörösmarty Mihály) || a. <Élő testen vmely testrészt, kül. végtagot> úgy sért meg, hogy csontján törést okoz, v. tövéből kimozdítja. Kitöri vkinek a karját, lábát, ujját; kitörték a fogát; kitöri vkinek a nyakát: a) eltöri vkinek a nyakcsigolyáját; b) (átvitt értelemben) vkinek, kül. felfelé törő v. befolyásos helyzetben levő személynek a további előretörését, érvényesülését lehetetlenné teszi; anyagilag v. erkölcsileg megbuktatva teljesen tönkretesz vkit.  Nem is csináltak abból titkot, hogy adandó alkalommal kitörik a nyakát. (Kosztolányi Dezső) || b. Kitöri vmijét: <elővigyázatlansága v. baleset folytán> vmely csontos testrészének, rendsz. végtagjának csontja eltörik. Kitöri a bokáját, fogát, karját, kezét, lábát; kitöri a nyakát: a) <baleset, kül. magasról való lezuhanás következtében> eltöri a nyakcsigolyáját, és szörnyethal; b) (átvitt értelemben) <Meghatározott célra törekvő, kül. nagyra törő v. hatalmon levő személy> vállalkozására csúnyán ráfizet, kegyetlenül megjárja, nagyon pórul jár.  Kitörted a kezedet, Mivel ölelsz engemet? (népköltés)
3. (ritka) Vmi kitör vkit, vmit: emberen, állaton vmely betegség, láz hirtelen rohammal erőt vesz, jelentkezik rajta. Kitöri a ® frász; kitöri a láz; kitöri a ® nyavalya.  Elszédültem, elfordult velem a világ, kitört a láz. (Jókai Mór)
II. tárgyatlan Kifelé hatolva hirtelen kijut v. megnyilvánul.
1. <Körülzárt helyről> erőszakosan kijut. Kitör az ellenség gyűrűjéből.  Megpróbálta ugyan egyszer a Taránti, | Nem törhet-e délre, a Laczfi során, ki? (Arany János) Jónás …, | leugrott, és az őrökön keresztül | kitört, s a termen át … szaladva | rohant ki Ninivéből a szabadba. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben)  A derék nem fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér. (Berzsenyi Dániel)
2. (átvitt értelemben) <Az akadályok v. erőszakos elnyomás ellenére is> hirtelen felszínre kerül, érvényesül. Kitör belőle a ® természet. Kitört belőle az igazi énje. || a. (sport) <Ló akadály előtt> az akadály átugrása helyett hirtelen jobbra v. balra fordul.
3. <Tűzhányó> hirtelen működni kezd; kráteréből gőzök, kövek, hamu és láva törnek elő. Kitört a vulkán.
4. (átvitt értelemben) <Személy> dühét, elkeseredését v. haragját hirtelen, rendsz. szokatlan, erős formában fejezi ki. Eleinte türtőztette magát, de azután kitört.  Birkózott a haraggal, nehogy itt kitörjön. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben) Kitör vmiben: erős érzelmének, indulatának vmely formában hirtelen, gátlás nélkül kifejezést ad. Kacagásban, könnyekben, zokogásban tör ki.  A … közönség rengeteg hahotában tört ki. (Jókai Mór) Viharos kacagásban törtek ki a diákok a megjegyzésre. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) Vkiből kitör vmi: vkinek vmely erős, rendsz. visszafojtott érzelme, indulata v. ennek vmely megnyilvánulási formája hirtelen, gátlás nélkül jelentkezik. Kitör belőle a düh, az elkeseredés, a méreg; kitör belőle a kacagás, a nevetés, a sírás.  Kitört végtére a kétségbesés, Kitört belőle, mint a tűzokádó Hegy méhéből a füst. (Petőfi Sándor) Gergely az ajkát harapdálta, hogy ki ne törjön belőle a nevetés. (Gárdonyi Géza) || c. (átvitt értelemben) <Érzelem, indulat v. ennek megnyilvánulása> hirtelen nagy erővel jelentkezik. A gyarmati országokban kitört a nép elkeseredése.  Elégedetlen morgás tört ki körös-körül. (Mikszáth Kálmán) E fantasztikus háttérben gyermeki érzések törtek ki, … szinte valami boldog fölszabadulással. (Babits Mihály)
5. (átvitt értelemben) <Rendsz. olyan természeti v. társadalmi jelenség, amelyet vmely feszültség előz meg,> (nagy erővel) hirtelen megkezdődik. Kitör a ® botrány; kitör a forradalom, a háború; kitör a vihar.  A harc kitört, a harc lefolyt. (Vörösmarty Mihály) A rendes szegény ember, ha éccaka hirtelen zivatar tör ki, … kiszalad a mezőre, és betetézi a boglyát. (Móricz Zsigmond) Amikor a Háború kitört, póttartalékosnak vonultam be. (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben) <Betegség, láz, szenvedély> hirtelen nagy erővel v. hevesen jelentkezik, mutatkozik, erőt vesz vkin. Rajta is kitört a járványos betegség. Furcsa mánia tört ki a városban.  Mielőtt a láz kitört rajtam, ezek voltak az utolsó szavak, amelyek életemből visszacsengtek. (Kuncz Aladár) A fiút kiszabadították … az oroszlán karmai közül, de nemsokára sajátságos betegség tört ki rajta. (Nagy Lajos)
kitöret; kitörhető; kitöröget; kitörött v. kitört.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem