kívánság
kívánság [í v. i] főnév -ot, -a
1. A kíván igével kifejezett lelki folyamat, ill. megnyilvánulás; vminek a birtoklására v. megvalósítására irányuló törekvés, szándék; óhaj, vágy. Hő kívánság; a ® test kívánságai; vmely kívánság elfog, eltölt vkit; megvalósul, teljesül vkinek a kívánsága; kívánság támad vkiben; hangot ad vmely közösség kívánságainak; írásba foglalja vkinek a kívánságait; kielégít vmely kívánságot. Asszonyra kikoplalt szívükben felébredett a kívánság. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek érzékelhető formában való megnyilatkozása; kérelem. ® Kitér vmely kívánság elől; kívánsága szerint; vkinek a kívánsága értelmében; alkalmazkodik vkinek a kívánságaihoz; enged vki kívánságának; írásban adja be kívánságait; kifejezi vmely kívánságát; meghallgatja, teljesíti vkinek a kívánságát; eláll vmely kívánságától; vmely kívánsággal fordul vkihez. Mi a kívánsága? Az volt az utolsó kívánsága, hogy … kívánságod parancs nekem. Én tovább soroltam a kívánságaimat. (Gárdonyi Géza) Ez a kívánság merő anakronizmus az öregasszonytól. A malom erében a régi temető fekszik, oda már harminc esztendeje nem temetnek. (Nagy Lajos)
2. (ritka) Az, amit v. ritk. akit vki kíván, aminek v. ritk. akinek birtoklását, aminek megvalósulását óhajtja. Megfelel vki kívánságának. Ez világ sem köly [= kell] már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, … Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága. (Balassi Bálint)
Szóösszetétel(ek): 1. kívánságlista; 2. jókívánság; közkívánság.
kívánságú.
