kívánt
kívánt [í v. i] melléknév (-abb)
1. Olyan <dolog>, amit már régebb idő óta kíván, óhajt, vár vki. Megkapta a kívánt ajándékot. Felderűle a kivánt | Nap, mely a vitát eldöntse. (Arany János)
2. (hivatalos) Olyan, amit vki hivatalosan kért, v. vmely rendelkezés előírt. Csatolja a kívánt iratokat; megkapja a kívánt bizonyítványt. || a. Olyan, amit megvételre kértek. A segéd hozta a kívánt árukat. Szótlanul mérte a sót vagy a kávét, vagy szolgálta elő valamelyik fiókból a kívánt portékát. (Gárdonyi Géza)
