kivon
kivon ige
1. tárgyas (választékos) Kivesz [1], kihúz vhonnan, vmiből vmit. Kivonja magát vkinek öleléséből; kardját, tőrét kivonja a hüvelyéből. A sutból kivon egy pókháló lepte tarisznyát. (Fazekas Mihály) Tűt vont ki piros kendőjéből. (Arany János) Az asszony nyájas arccal vont ki egy széket az asztal alól. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyas (átvitt értelemben) <Fegyveres alakulatot, megszüntetve harci, megszálló v. rendészeti tevékenységét> visszarendel, visszahív vhonnan. A súlyos veszteségeket szenvedett fasiszta csapatokat kivonták a frontról. A megszálló seregeket kivonták Ausztriából.
3. tárgyas (átvitt értelemben) Forgalomból v. használatból kivon: vminek a forgalmát megszünteti, érvényteleníti; használatát megszünteti. A régi bankjegyeket, hajókat, béyegeket kivonják a forgalomból. A régi tankönyveket kivonják a használatból.
4. tárgyas (átvitt értelemben) Kivonja magát vmi alól: a) vmely kötelesség teljesítését nem vállalja, elhárítja magától, távol tartja magát tőle. Kivonta magát a közmunkák, a kötelesség, a felelősség alól. Te minden alól kivonod magad. [Az] excellenciás urak … rendre kivonják magukat a funkciók alól. (Mikszáth Kálmán); b) vmilyen befolyástól megszabadítja, mentesíti, függetleníti magát. A fiatal művész kivonta magát mesterének nyomasztó hatása alól.
5. tárgyas (vegyi ipar) <Vmely anyag egyik alkotórészét> vegyi úton különválasztja. A fűszerekből illanó olajat vonnak ki. A kátrányból kivonják a benzint. E gyilkos méreg mesterűl kivonva A legfényesb, legüdítőbb virágból. (Madách Imre)
6. tárgyas (mennyiségtan) Kivon vmit vmiből: vmely mennyiséget annyival kisebbít, mint vmely másik megadott mennyiség; vmely rendsz. nagyobb számból visszafelé annyit számlál, amennyit vmely másik megadott – rendsz. kisebb – szám mutat. 8-ból kivon 5-öt; egyik szögből, vektorból kivonja a másikat. || a. (tárgy nélkül) (mennyiségtan) Kivonási műveletet végez. Egész délelőtt kivont.
kivonat ige; kivonható; kivonó; kivonogat.
